Urológia

Az urológia az egyik kulcsfontosságú terápiás területe cégünknek. Gyógyszereink között mind a jóindulatú, mind a rosszindulatú prosztata megbetegedések kezelésére szolgáló készítmények megtalálhatók.

A prosztata jóindulatú megbetegedése (BPH)

Mi az a prosztata?

A prosztata (dülmirigy) a szeméremcsont és a gerinc folytatását képző farkcsont között, a kismedencében pontosan a húgyhólyag alatt helyezkedik el - fiatal felnőttek esetén mintegy 20 gramm súlyú gesztenye nagyságú szerv. Körülveszi a húgycső (urethra) egy részét, amelyen keresztül távozik a vizelet a húgyhólyagból a péniszen át.

A prosztata normális esetben mirigyes tapintatú. Idősebb korban tapintása ettől eltérő lehet, mérete növekedhet. Rákos elfajulása esetén porc- vagy kőkemény göbök tapinthatók benne, vagy az egész kőkemény szövetté alakul át.

Mi az a BPH?

A BPH a prosztata jóindulatú megnagyobbodását jelenti. Ilyenkor a prosztatán belüli sejtek száma elkezd növekedni, és ezáltal növekszik a mirigy mérete is. Ez a megnagyobbodás lassan és fokozatosan alakul ki. A legtöbb férfi csak akkor veszi észre a BPH tüneteit, amikor panaszt okoz, például megváltozik a vízelet ürítése. Ennek egyik oka lehet, hogy amikor a prosztata megnagyobbodik, nyomást gyakorol a húgycső falára. Ez összenyomja a húgycsövet, ezáltal az beszűkül és lassul a vizelet folyása.

Milyen panaszokat okozhat a prostata jóindulatú megnagyobbodása?

A BPH tünetei az alsó húgyúti tünet- együttesként foglalható össze. Két csoportját különböztetjük meg, a tárolással kapcsolatos tünetegyüttest és az ürítési panaszokkal járó tüneteket.

Tárolással kapcsolatos panaszok

  • Éjszakai vizelés - az éjszakai nyugalmat zavaró vizelési kényszer
  • Gyakori nappali vizelés
  • Vizelési kényszer - erős, sürgető vizelési inger
  • Vizeletcsepegés - nem képes visszatartani a vizeletét amíg eljut a mellékhelyiségig (gyakran együtt jár a sürgető vizelési kényszerrel)

Ürítéssel kapcsolatos panaszok

  • Nehezen induló vizelés
  • Vizeletsugár gyengülés
  • Hosszabb vizelési idő
  • Inkomplett ürítés (úgy érzi, maradt még a hólyagban vizelet)
  • Vizeletcsöpögés
  • Megszakadó vizeletsugár
  • Teljes vizeletelakadás- csak csöpög a vizelet, nem tud rendesen vizelni

Hogyan vizsgálható a BPH?

A prosztatát érintő betegségek vizsgálata több lépcsőben történik. 

1. Szükség van a prosztata tapintására, ami a végbélen keresztül történik egy ún. rectális digitális vizsgálat (RDV) során. Ebben az esetben a vizsgáló orvos a végbélen keresztül gumikesztűs kezének egy ujjával tapintja végig a prosztata felszínét. A tapintási leletből következtetehet prosztatát érintő megbetegedésre. 

2. Ultrahangos vizsgálat. A prosztata ultrahangos vizsgálat szintén a végbélen keresztül történik. Ennek során képet kap a vizsgáló orvos a prosztata méretéről és szerkezetéről - észrevehetővé válhat olyan terület, ami nem tartozik a normális, egészséges prosztata szerkezetéhez. 

3. Vérvétel is része a teljes kivizsgálásnak. A vérben megtalálható egy PSA- nak nevezett speciális fehérje, aminek a vérszintje utalhat a prosztata állapotára. Teljesen egészséges ember vérében is kimutatható (3-4 ng/ml- nyi mennyiségben, ami idősebb korban kissé magasabb is lehet) A vérvizsgálatok során ennek a PSA-nak a szintjét nézik. Amennyiben a normál értéknek a többszöröse, a prosztata valamilyen megbetegedésére utalhat. A PSA vizsgálat eredményét befolyásolhatja pl. előzőleg végbélen át végzett vizsgálat,fizikai terhelés, sport (pl kerékpározás) ezért nem mindegy, hogy mikor végzik A vérvizsgálat azért fontos része a kivizsgálásnak, mert a BPH tünetei nagyon hasonlóak a prosztatrákéhoz. A laborvizsgálattal jobban elkülöníthető a prosztata jó és rosszindulatú megbetegedése.

Hogyan kezelhető a BPH? 

  • Várakozó megfigyelés rendszeres orvosi ellenőrzés mellett
  • Gyógyszeres kezelés
  • Műtéti beavatkozás

Ha a fentiekben leírt panaszok valamelyikét tapasztalja, kérjük forduljon orvoshoz kivizsgálás céljából.

 A prosztata rosszindulatú megbetegedése - prosztatarák

Mi az a prosztata?

A prosztata (dülmirigy) a szeméremcsont és a gerinc folytatását képző farkcsont között, a kismedencében pontosan a húgyhólyag alatt helyezkedik el - fiatal felnőttek esetén mintegy 20 gramm súlyú gesztenye nagyságú szerv. Körülveszi a húgycső (urethra) egy részét, amelyen keresztül távozik a vizelet a húgyhólyagból a péniszen át.

 

A prosztata normális esetben mirigyes tapintatú. Idősebb korban tapintása ettől eltérő lehet, mérete növekedhet. Rákos elfajulása esetén porc- vagy kőkemény göbök tapinthatók benne, vagy az egész kőkemény szövetté alakul át.

Mi az a prosztatarák?

A prosztatarák a prosztata mirigyeit bélelő hámból kiinduló rosszindulatú daganat, amely növekedése, burjánzása során a prosztata mirigyeihez többé-kevésbé hasonló mirigyszerű növedékeket képez.

A férfiakat sújtó daganatos betegségek közül a harmadik leggyakoribb halálok. A prosztatarák az idősebb férfiak betegsége, 50 évesnél fiatalabb korban ritkán fordul elő.

Milyen panaszokat okozhat a prosztatarák?

A prosztatarák tünetei gyakran hasonlóak a prosztata jóindulatú megnagyobbodásánál (BPH) észlelt tünetekhez:

  • gyakori vizelés, különösen éjjel,
  • nehezen induló vizelés,
  • a vizelettartási nehézség,
  • gyenge, vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár,
  • fájdalmas, égető érzés vizelés közben,
  • vér megjelenése a vizeletben vagy az ondóban,
  • az előrehaladott, áttétes betegség esetén derék, hát és csípő táji fájdalom is jelentkezhet.

Hogyan vizsgálható a prosztatarák?

A prosztatát érintő betegségek vizsgálata több lépcsőben történik

Rektális digitális vizsgálat

A beteg gondos kikérdezése után, a kórelőzmény felvétele és teljes körű orvosi kivizsgálás következik. Ennek része a prosztata ún. rektális digitális vizsgálata (RDV), amely abból áll, hogy az orvos gumikesztyűt húzva a kezére, a végbélen keresztül ujjával áttapintja a prosztatát. Ha a vizsgálat során valami eltérőt tapasztal, a prosztatát megnagyobbodottnak, aszimmetrikusnak, a szokásosnál tömöttebbnek, keményebb tapintatúnak találja, vagy ha állományában rendellenes tömöttséget, körülírt területet észlel ami daganat jelenlétére utalhat -, további vizsgálatokat tarthat szükségesnek.

Ultrahangos vizsgálat

Egyik ilyen vizsgálat a prosztata ultrahangos vizsgálata. Ebben az esetben a páciens prosztatáját fekvő helyzetben szintén a végbélen keresztül vizsgálják. Ezen vizsgálat során pontosan meghatározható a prosztata nagysága, formája és szerkezete.

Vérvizsgálat - PSA és tesztoszteron szint

A vérvétel is része a teljeskörű kivizsgálásnak. A vérben megtalálható egy PSA- nak nevezett speciális fehérje, aminek a vérszintje utalhat a prosztata állapotára. Ezt az anyagot az egészséges prosztata is termeli, tehát teljesen egészséges ember vérében is kimutatható kis mennyiségben(3-4 ng/ml- nyi mennyiségben, ami idősebb korban kissé magasabb is lehet) A vérvizsgálatok során ennek a PSA-nak a szintjét nézik. Amennyiben a normál értéknek a többszöröse, az a prosztata valamilyen megbetegedésére utalhat.

A PSA vizsgálat eredményét befolyásolhatja pl. előzőleg végbélen át végzett vizsgálat, fizikai terhelés, sport (pl kerékpározás) ezért nem mindegy, hogy mikor végzik Másik vérvizsgálati lehetőség a tesztoszteron szintjének mérése. A tesztoszteron férfi nemi hormon, a vérszintjének megemelkedése szintén prosztatamegbetegedésre utalhat.

A tesztoszteron vizsgálat előnye, hogy megbízhatóbb eredményt adhat a PSA vizsgálatnál, nem befolyásolják olyan tényezők, mint a PSA vizsgálatét.

Szövetmintavétel (biopszia)

Teljesen megbízható, végleges diagnózist csakis a prosztatából vett szövetminta mikroszkópos vizsgálatával lehet felállítani. Ennek érdekében az orvos a végbélen át vagy a gáttájékon keresztül a prosztatába vezetett tűvel - lehetőség szerint a gyanúsnak vélt területről, vagy a prosztata állományából több helyről (rendszerint a prosztata hat különböző részéből) - szövetmintát vesz. A mintavételt többnyire egyidejűleg végzett ultrahangos vizsgálat segítségével végzi. A kivett szövetmintákat mikroszkópos kórszövettani vizsgálatra küldik a diagnózis megállapítására vagy kizárására. Bármilyen terápiás beavatkozás alapjául ugyanis csakis a kórszövettani vizsgálattal igazolt diagnózis szolgálhat, ami vagy megerősíti a prosztatarák jelenlétét vagy kizárja azt.

Hogyan kezelhető a prosztatarák?

A prosztatarák kezelése nagyban függ attól, hogy a prosztatarák milyen stádiumban van, mekkora a kiterjedése, van-e más szervre is átterjedése, illetve a beteg milyen általános állapotban van - például műthető-e.

Mindezek alapján mai tudásunk szerint a következő kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

  • Sebészi terápia
  • Sugárterápia
  • Hormonterápia
  • Kemoterápia